Németországban a hat-hét éves korosztály évente 6 milliárd Euro zsebpénzt vág zsebre. Ehhez jönnek még a szülinapi és karácsonyi pénzek 2 milliárd Euro-val. Egy tanulmány szerint a gyermekeknek ebben az életkorban 10 milliárd Euro-juk van a bankban. A 7-20 éves korosztály ugyanakkor már évi 35 milliárd Euro vásárló erővel rendelkezik.(Bravo magazin)
"Amit a gyerekek akarnak az kerül a mélyhűtőládába" - jelenti ki a Német Mélyhűtő Intézet cégvezetője. Az amerikai Food Technology cimű szaklap is a gyermekvásárlót un. "big business" jelzővel látja el, ugyanis egyre növekvő piacot mozgatnak meg a gyermekek. Az amerikai gyerekek zsebpénzük több mint 30 %-át, élelmiszerekre, édességekre, italokra, chipsekre költik. A stuttgarti EHAPA kiadó felmérése szerint a 7-15 év közötti gyermekek több mint 700 márkanevet jegyeztek meg. Ezzel a megalapozott tudással a fiatalság valóban rendkivül dinamikus résztvevője a szülők bevásárlási terveinek. Tiz közül hat gyermek a márka kiválasztásánál sikerrel érvényesíti akaratát, így "beszerzővé" degradálva anyucit. Itt főleg édességekről, üdítőkről, mélyhűtött pizzákról van szó. A gyermekek azonban érdekes módon elutasítják az új ételeket, mert potenciálisan veszélyesnek tartják. Ez ősrégi, valószinüleg ösztönös elővigyázatosság.
Clara Davis kanadai gyermekorvos kisérlete alapján már a húszas években kimutatta a 6-9 hónapos csöppségek szabad választási akaratát. Alma, banán, hal, belsőségek, viz, narancslé, tej volt a menű. A gyermekek ösztönösen azt választották, ami számukra egészséges volt, sőt, automatikusan a hiányokat is pótólták. Az egyik gyomorsavhiányos gyermek főleg savanyú dolgokat evett, egy másik, rachitisben szenvedő gyermek önszántából csukamájolajat - legalábbis addig, amig a betegség nem javult. Az apróságok egy és négy éves koruk között, ösztönösen azt választják ki az élelmiszerek közül, ami számukra fontos. Amikor elég kalóriát magukhoz vettek, abbahagyják az étkezést, és sót is csak egészséges mennyiségben fogyasztanak. Amivel azonban a csecsemőt először etetjük, gyermekként, sőt felnőttként is gyakran kedvenc ételei közé fog tartozni.
Éppen ezért a konszernek érthető módon megpróbálják az apróságokat termékeikkel elárasztani, amilyen korán csak lehet. Az iparilag fejlett országok anyái elutasitják a tejport és a készételek iránti kereslet a harmadik világra tevődött át. A fejlődő országokban egyértelműen nőtt a tápszerek iránti kereslet. Trinidadban pl. a csecsemők 80 %-a kap tápszert. A Nestlé és a többi gyártó számos országban erőszakos reklámakciókkal akarja eltéríteni a szoptatástól az anyákat, pedig a világ egyik legjobb fogyókúrája a szoptatás. A WHO nagyon régóta támogatja a szoptatást; egymástól független vizsgálatok szerint, azok a gyermekek, akiket anyatejjel tápláltak, ritkábban szenvednek allergiában, cukorbetegségben, kevésbé hajlamosak az érelmeszesedésre, sőt intelligensebbek is, mint tápszeren felnőtt társaik. Az ipari szállitók azonban mit sem törődnek a kis fogyasztóik egészségével (lásd a gyógyszeriparnál ugyanez a tendencia érvényesül) ők ugyanis az apróságok mellett szeretnének maradni, "táplálni őket", gondoskodni róluk. Lehetőleg egy életen keresztül.
Az amerikai gyerekek már négyévesen szülői kiséret nélkül mennek vásárolni. Számukra a szupermarket fontos szocializálódási hely, mivel itt találkoznak először a megvehető áruk világával. És mit találnak ott? Csupa nagyoknak való dolgokat! Számtalan gyermek nő fel elvált szülőknél, akik gyemekeik kivánságait szivesen teljesítik. És amikor "az engedékeny szülők a gyermekekre bizzák, hogy mi kerüljön a kosárba" (Food Technology), a termékmenedzser közvetlenül a gyermekeket célozhatja meg. Az az elgondolás, hogy a gondos szülőknek különösen egészséges chipset kell ajánlani, alapvetően elhibázott gondolat. Mert az árut a gyermekeknek akarják eladni. Egy normális gyermeknek pedig az egészség természetesen tökmindegy. A termékeket nem szabad túlságosan egészségessé tenni! Nem baj ha túl édesek, ha túl zsírosak, és túl gyakran tartalmaznak aromaanyagokat. A csomagolás segítségével a tartalom valósága, a mese- és rajzfilmfigurák irreális világa közötti különbségek elmosódnak. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a későbbi szív-és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai már az iskoláskorú gyermekeknél is kimutathatók: túlsúly, magas vérnyomás, magas vérzsírtartalom. Minden harmadik gyermeknél lerakódások találhatók az érfalakon, már ötéveseknél is. Mig Szingapurban 1974-ben az iskolások csupán egy százaléka volt túlsúlyos, 1992-re az apró ázsiaiak elérték a müncheni szinvonalat: 13 %-uk lett túl kövér.
A nemzetközi, molett emberiség egyre kerekedik. A globalizáció gyermekei kezdenek egymáshoz hasonlítani: ugyanazok a videojátékok, videoklippek, azonos ételek és ruhák, így haladnak a globális izlés felé.
Az egyetlen megoldás: ésszerű szülői irányítás pici kortól fogva. Mindig a szülő, elsősorban az anya felelőssége, hogy mi kerül a család asztalára.
Látogasson el a http://egeszsegesreggeli.blogspot.com oldalra.
FOGYÁSAKADÉMIA

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése