FOGYÁSAKADÉMIA az egészséges húsról

"1991-ben az atlantai Centers for Disease Control (CDC), az Egészségügyi Kutatóközpont számadatokat tett közzé arról, hogy az Amerikában évente előállított 6804 tonna antibiotikumnak mintegy felét az élelmiszer-forgalomba bekerülő állatok fogyasztják el. Olyan beteges állatokat tenyésztünk, hogy ha meg akarjuk óvni őket a fertőzéstől, a sertések és a borjak 90, a szarvasmarhák 60 és valamennyi szárnyas 95 %-ának rutinszerűen kell antibiotikumokat is fogyasztania a táplálékába vegyítve. Vagyis a húsban, amit elfogyasztunk, e szerek maradványai bőségesen megtalálhatók. Az Amerikában értékesített összes nyers csirke és tojás legalább felerészben fertőzött.
Az állatoknak ezenkívül - nem túlzás! - több száz egyéb gyógyszert is adnak, ráadásul a már betiltott szerek óriási készleteit is felhasználják. 1989-ben 400 000 arkansasi csirkében bukkant fel a heptaklór nevű gyomirtó, amelyet rákkeltő hatása miatt már 1978-ban betiltottak.
Ahányszor csak előadást tartok élelmiszereink gyógyszerszennyezettségéről, hallgatóim vagy feldühödnek, amiért a kormányzat szó nélkül eltűri az efféle bűncselekményeket - vagy egyszerűen nem hisznek nekem.
1988-as jelentésük ellenőrzési hiányosságokról, elveszett mintákról, tökéletlenül lefolytatott vizsgálatokról számol be, és arról: hagyták, hogy olyan hús kerüljön piacra, amelyet el kellett volna kobozni. Úgyhogy magunknak kell gondoskodni biztonságunkról.

Az egészséges hús........A biogazdaságok és tiszta élelmiszerek körül akkora hírverés támadt, hogy azt hihetnénk, virágzik a piac. Hát nem! Lassú, fáradságos munka révén lehet csak áttérni a vegyszerektől mentes, alacsony zsírtartalmú élőállatok tenyésztésére.
Ennek fő oka: a költség. Képtelenség antibiotikumoktól, hormonoktól és gyomirtóktól mentes, kevéssé zsíros húsú állatokat tenyészteni úgy, hogy rájuk fordított költség versenyképessé tegye őket a tömegtermelésben szaporodó állatállomány mellett. Először is, ellentétben a hamburgerhez használt és élelmiszer-áruházakban kínált, magas zsírtartalmú hús ellőállításához szükséges állatokkal, amelyek életüket rendkívül szűk helyen töltik, a természetes körülmények között élő szarvasmarháknak térre van szükségük, sőt lehetőleg arra, hogy szabadon tartsák őket. Ha nem akarjuk, hogy elhízzanak, ugyanaz kell nekik is, mint az embernek: mozgás. Mozgást számukra a legelés jelent. Csakhogy olyan földterületen kell legelniük, amelyet nem szennyeznek gyomirtók. Röviden: jócskán megnő a költség, mert állatonként több földre van szükség, ráadásul az sem lehet szennyezett. Vagyonokat kell fizetni minden talpalatnyi, érintetlen földért.
És még csak ezután következik a vegyszermentes takarmányozás. A természetes állapotú húsok egyik legmegbízhatóbb szállítója 10 %-kal többet költ takarmányra, mint az átlagos szarvasmarha-tenyésztő. Ha a hús zsírtartalmát egészséges szinten akarják tartani, akkor az állatot is kisebb súllyal kell a vágóhídra küldeni. A tömegtermelésből származó marhák átlagosan 590 kg súlyával szemben az egyik ilyen termelő 454 kg súlyban vágatja le állatait. Ez marhánként 136 kg hús árának megfelelő haszon elmaradását jelenti."
- dr.Michael Colgan: Gyógyír az ezredfordulóra

Fogyásakadémia